Magyar tudosók

Nemes Tihamér

 

Nemes Tihamér postamérnök és feltaláló volt. Találmányai kutatásai az emberi gondolkodás és az emberi cselekvés megismerését célozzák. Mérnöki módszerrel próbálta megközelíteni a témát, erre mutatnak az általa tervezet gépek, és eszközök. Az ember és a gép közös tulajdonságát vizsgáló kutatásainak eredménye a beszédírógép (1935), a járógép (1944) és a sakkozógép (1949). Egyik legfontosabb eredménye az általa kidolgozott logikai gép, amellyel az ok-okozati kapcsolatok automatikus felismerését modellezte.

 

Kalmár László (1905-1976)

 

Kalmár László  matematikaprofesszor, tanulmányai után a Szegedi Tudományegyetem Matematikai Intézetében kezdett dolgozni tanársegédként. Később tanszékvezetőként majd a MTA szegedi tanszéki kutatócsoportjának vezetőjeként folytatja pályafutását. Az egyetemen más tárgyak mellett a formális logika tárgya is előadásai közé tartozott. Kutatásai, felfedezései is a formális logika köré csoportosultak, és az 1950-es évektől a számítógép-tudomány területén teljesedtek ki. A magyarországi számítógép-tudomány meghonosítójaként ismerik. Jelentős volt az orvostudomány területén való számítógép alkalmazást célzó kutatása is.

 

Neumann János (1903-1957)

1903. december 28-án született Budapesten, jómódú családból. Apja Neumann Miksa bankár, anyja Kann Margit. Két öccse született: Mihály (1907), chicagói orvos és Miklós (1911), philadelphiai jogász.Az 1917/18-as tanévben elnyerte az V. osztály legjobb matematikusa címet, 1920-ban pedig Az Ország Legjobb Matematikusdiákja kitüntetést.Fiatal korától érdeklődött a repülés és a technika más újdonságai iránt is. Már ekkor gondolkodott kettes számrendszeren alapuló (bites) elektromos számítógép építésén. Mivel a matematika és a technika is érdekelte, párhuzamosan két egyetemet végzett. 1921. szeptember 14-én beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészkarára. Fő tárgya a matematika volt, melléktárgyai a fizika és a kémia. Ezenkívül a Pázmány Péter Tudományegyetemhez kötötte formális kapcsolat. Doktori disszertációjának 1945-től 1957-ig a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója. Ekkor már az emberi agy, valamint az idegrendszer működését utánzó gépek kötötték le figyelmét.A Neumann-elvek:

  • teljesen elektronikus számítógép
  • kettes számrendszer alkalmazása
  • aritmetikai egység alkalmazása (univerzális Turing-gép)
  • központi vezérlőegység alkalmazása
  • belső program- és adattárolás