Reggel 06:00 óra volt a napfényesen besütött a szobába pont az ágyra, ahol éppen Violet csendese és békésen aludt. Egyszer csak sikoltás hallatszót. Violet ijedtében felugrót az ágyról és kiszaladt az szobából gyorsan le a lépcsőn, míg az ebédlőbe nem ért, mert onnan, hallatszót a sikoly. Mikor leért látta, hogy a két iker öccse egy egeret fog a kezében [mert ez egy faluban megesik]. Kérdezte két nevető öcsét, hogy mi volt ez a ricsaj. Mire pontosan egyszerre az asztal tetejére mutattak. Violát vérvörös fejjel, de azért nem kiabált nehogy felkeltse MÉG alvó apját.
- Anyu több mint 30 éve laksz itt és mikor meglátsz egy egeret sikítasz, mint ha egy gyilkos jött volna. Komolyan olyan jót álmodot épp két fiú veszekedet rajtam.-fejzte mondani valóját, Violát, miközben lesegített az anyját az asztal tetejéről. Az anyja próbálta meg magyarázni, hogy miért fél annyira az egerektől.
-Tudod kicsim mikor 14 éves voltam épp a mamámnál voltam.
-Tudom, tudom fürdés közben a vízbe volt egy egér már vagy százszor mondat--Vágot közbe Violet. Hirtelen mintanyi a lépcsőre néztek apja rohant le öltönyben.
A-apa! Még itt vagy?-kérdezte Milán- Tényleg! Hogy-hogy?-Csatlakozot hozzá Máté.
- Úristen el fogok késni, és ha kések, akkor a tárgyalás elmarad, akkor nagy baj lesz!
-Nyugodj le szíven nem lesz, semmi baj itt a reggeli az ebédet majd beviszem az irodában. Na, siess.
A férfi megfogta a reggelit és szaladt a kocsihoz és már indult is. Violet nézte, ahogy az apja ki megy, az útra is indul a munkában. Ott álltak és nézték, ahogy az apjuk megy dolgozni, ahogy az elmúlt 10 évben. Violet felnézet anyjára és a szemével, mint ha az kérdezte volna, hogy mikor lesz ennek vége. Az anyja ránézte és mondat neki majd minden jóra fordult. Ezt a csendet 3 korgó gyomor szakította félbe. Mind a négyen egymásra néztek és elkezdek nevetni. Egy félóra múlva mindenki eszik. Violát, lekváros kenyeret a gát iker pedig bundás kenyeret. A két fiú elmentek leckét irni, mert még nem írták meg. Violet ott maradt az asztalnál és nézte, ahogy az anya elmosogatja a tányérokat. Ezt anyja észrevette és mondta:
-Mivan kicsim, tán szerelmes vagy? Mostanába mindig elmeressz. Egy fiúra gondolsz?
A-nem dehogyis! Csak Emmával összevesztünk és én nagyon szerettem.-fejezte be Violát.
Anyja befejte a mosogatást, megtörölte vizes kezét. Oda den ült a lánya mellé, gyönge-
Nyes megfogta a kezét és annyit mondót.
A-nem lesz semmi baj, nyugodj le. Min vesz, etetek össze?-kérdezte tőle anyja.
Még én sem tudom. Meg beszéltük, hogy találkozunk az udvaron nagy szünetben én meg ott vártam egész idő alatt és nem kajáltam és éhesen írtam meg a dolgozatot.
Ajaj szívem nem gyötörd magad ezen. mikor Összevesztem a legjobb barátnőmnél, akkor nagyon szomoruak voltunk aztán kibékültünk és még mindig barátnők vagyunk. Na elég lesz locsogásból. Menj szólj a 2 öcsédnek, hogy öltözzenek és pakoljanak el, ezután te menj és öltözzenek fel, mert elfogunk mi is késni, mint apátok - szólt az anyja.
Violet szólt a 2 öcsének akik szó nélkül elpakoltak és fel öltöztek, míg Violet hisztizett egy sort, mert nem találta a kedvenc pólóját de végül meglett és mát mentek is az iskolába.
Hát ilyen egy átlagos reggel Violetáéknál.